2009. november 21., szombat

Comeback

Rég nem írtunk.
Most újra.

Azt terveztük, hogy valami nagyon kósert sütünk, de nem sikerült.
Úgy kell csinálni, hogy venni kell karajt (!), gombát, tejszínt (!), kockasajtot (!), trappista sajtot (!). Ezekből úgy nagyjából megvan. Köretnek meg krumplit pürévé (! - a vaj miatt), azt le se írom, hogy kell.

Anticipálom, hogy ezekből a hozzávalókból nagyon finom volt az egész, viszont valamiért néha dióízűnek éreztük. Érthetetlen. Majd kipróbáljuk dióval is, hátha akkor tejszínesebb lesz.

Szóval.
Íme a karajszeletek sóval, borssal és fokhagymás olajjal bekenegetve, kiklopfolva. Aztán. Aztán egy kevés vizen és olajon fedő alatt gombát puhítottunk, titkon egy fél leveskocka társaságában (valljuk be, az E-k finomak).

Ezalatt be lehet panírozni a karajokat. Zsemlemorzsa helyett sajttal. Szóval minden a megszokottak szerint, csak éppen a sorrend tojás, liszt, sajt. Ezt pedig bele egy beolajozott tűzálló edénybe, arra rá pedig. Egy edényben összemelegítettem a leveskocka másik felét egy jó adag tejszínnel és egy kockasajttal. És ez került a hús tetejére, no meg a gombák. Ami így nézett ki:
Aztán 150 fokra előmelegített sütőben, fólia alatt kb 35, anélkül 5 percet sülve, tálalalás után meg így:

Módosításul, mert ez csak utólag derült ki, érdemesebb felcserélni a sorrendet. Szóval a beolajozott edénybe (bár talán nem is kell olaj) először kerüljön a tejszín, aztán bele a szeletek, végül a gomba. Így a hús alá is kerül a szószból. Enélkül meg - bár ez innentől magától értetődik - csak alig.

Zenének pedig... Nos, a film nem jó (Rockhajó), de ha mostantól azt mondanák, hogy csak 60-70-es évek zenéjét szabadna hallgatnunk, hát ellennénk. Ezzel mindenképp, ezzel pedig szégyenkezve, de hát ez van.




2009. május 31., vasárnap

Spanyolnátha

Utóbb derült csak ki, hogy spanyol csirkét ettünk. Öten. Rengeteg combból. Meg brokkoli-krémlevest.

Utóbbit előbb.
Ehhez érdekes módon kell krumpli, hámozva, mosva, puhára főzve. Meg brokkoli. Azt nem kell hámozni, a többi viszont szintén. Lehet ugyanabban lábosban is. Só. Nihtfordémkind nohdácu leveskocka. Arányok: négy krumpli, egy brokkoli. És ha már puha, akkor a vizet leöntve botmixolni, tejjel, vízzel felváltva felönteni, amíg kívánt sűrűségű nem lesz. A miénkben szinte megállt a kanál. Croutonnal tálalva fogyasszuk. Ami nem más, mint kockákra vágott pirítós. Ígyni:Előbbit utóbb.
A hét csirkecombot félbe, így már tizennégyről beszélünk, ezeket szépen megmosni, befűszerezni ízlés szerinti mennyiségű sóval, szójaszósszal. És mivel valahogy sosem sül meg semmi a sütőben, ezért egy kevés olajon, serpenyőben előpírít. Aztán beleforgat kb fél üveg (2-3 dl?) ketchupos-két-három kiskanalas mézes elegybe. És aztán a sütőbe be. 200 fokon, időnként forgatva, a kecsápos lével locsolgatva szerintem egy óra. Rizzsel, sok szalvétával.
Igazából bevalljuk, ez egy főző-tribute. Szóval felteszünk egy tribute-ot, mögé meg egy igazit. És akkor akik tényleg főznek.

2009. május 8., péntek

Chimborazo

Kókusztejes curry-s csirkemell, furcsa krumplival, utána crumble.

Ez utóbbi a desszertek csimborasszója, de ne szaladjunk előre.

A terv tócsni volt, de elrontottuk. Fontos, a tócsnihoz nem kell megfőzni a krumplit. Mi megfőztük, és aztán még egy ideig hittük, hogy lehet belőle tócsni, így hozzákevertük a lisztet, hagymákat, de akkor már láttuk, hogy ez nem az, ami. Szóval egyszerűen hagymás törtkrumplinak hittük, és ebben a hitben még gyorsan megforgattuk egy kis forró olajon, hátha meg is pirul. De ezt csak módjával tette.

Nade.

A csirkemellet felcsíkoztam, besóztam. Egy edényben összekevertem rengeteg curryport, fűszereket és olívaolajat, amíg masszaszerű nem lett. Ebbe forgattam bele a mellcsíkokat, amiket utána egy serpenyőben aranybarnára sütöttem, majd felöntöttem a kókusztejjel. Ez egy kicsit híg lett, liszttel sűrítettem be.

Avokádós paradicsompaprikás paradicsomsalátával:
Most már elől vagyunk, jöhet a Crumble.
Íme a knowhow: Nagyon egyszerű. Egy kerek sütőedényt ki kell vajazni és bele kell karikázni néhány banánt és kockázni hámozott-magozott almát. Utána-előtte-közben, ki hogyan, egy keverőedényben 15 dkg lisztet, 10 dkg cukrot és 10 dkg vajat kézzel össze kell dolgozni. Ehhez érdemes a vajat megolvasztani, akkor nem fog fázni a kezünk, no meg könnyebb is. És egész egyszerűen ezt a masszát rá kell morzsolni - innen a magyar elnevezés: morzsatorta - a gyümölcsökre. Fedje jól el.

Nem baj, ha vannak nagyobb morzsák is, sőt, annál finomabb lesz, kívül ropogós, belül nem. Előmelegített sütőben fólia alatt fél órát kell sütni, nélküle amíg meg nem barnul szépen a teteje.

Vannak bonyolítások, hogy dióval, csokival, mazsolával, de ez utóbbit nem is szeretjük, az előbbiek pedig kontraprodukálnak, el ne rontsuk az egyszerűséget.

Viszont fagyival melegen-langyosan falni!

Nézzünk város-számos-videókat, afféle Across the Universe: London, Berlin, Párizs.

Várunk szeretettel újabb ötleteket, kívánságokat, kizárólag városnevekkel.

Majdnem ugyanaz

Ez most nem a fantázia netovábbja, bár szerintem jól hangzik: Pulykacomb-barbecue szárított paradicsomos gnocchival és brokkolival.

Úgy készült, hogy.

A comb bőrét, meg kicsit a húst bevágtam, és bekentem mindenféle jóval, fűszerekkel, szójaszósszal, majd hirtelen megpirítottam mindkét felét, aztán be a sütőbe évekre. Lassan sült, először alufóliával a tetején, aztán anélkül, aztán amikor már nagyon éhesek voltunk, kivettük.

De még előtte megfőztük a brokkolit meg a gnocchit külön-külön, aztán a gnocchit a pulyka pirításából maradt olajon kicsit pirítgattuk, forgatgattuk, mellészórtunk szárított paradicsomot.

Ilyen lett, finom is, bár érthetetlen, miért kell ennyit sütni ezeket a húsokat.És akkor a coverband-ek coverband-je: The Braindogs. Ian Siegal a blues Tom Waits-e. Can I get an Amen?

2009. április 6., hétfő

Pótlás pótlása

háháááá, most írok én először! (e).
Szóval ma este is lasagne volt, kábé olyan, mint a múltkori: zöldséges-darált húsos, csak most megöntöztük tejjel a legalsó és legfelső tésztaszintet és így pont jó állagú lett. Négyen meg sem ettük az egészet, volt hozzá kis jégsaláta-paradicsom-mozarella-szardella-friss rozmaring (mostanság mindenbe:) saláta is.

Ezek most már az igazi képek, ofkorsz:



Zene: back to basics.

2009. március 16., hétfő

Pótlás

Lemerültek az elemek, csalós képek lesznek.
Pedig ettünk.
Kétszer is.
Egyszer lasagne-t.
Másszor pedig hot-pan-foodot.

Lássuk az előbbit: lasagne - 3 főre

250 g tészta (olvastam olyat, hogy lebbencstészta is jó, persze, tiramisuhoz pedig aranka krémpor)
500 g darált sertéshús
1 hagyma, 1 fokhagyma
1 konzerv paradicsompüré
3 paradicsom
1 cukkini
250g gomba
Besamelhez liszt, tej, vaj
fűszerek.

Tehát. A húst megpirítottuk az apróra vágott, üvegesre sült hagymákon, aztán pedig - úgynevezett blöffidőpontban - felöntöttük a paradicsompürével, konzervnyi vízzel, fűszerekkel. Fedő alatt rotyogtattuk, let it be.

Egy másik serpenyőben megfőztük az ízlés szerinti formákra vágott zöldségeket és gombát. Ez a cukkini és a paradicsom esetében kockákat, a gombánál szeleteket jelentett. Fűszer. Addig főztük, amíg jól össze nem esett minden.

Újabb edényben besamelt készítettünk. Ehhez kell tej, valamennyi, vaj szintén és liszt, hogy valamennyire besűrűsödjön. Ezt felesben hozzákevertük a húshoz és a zöldségek-gombához.

És akkor a végéhez közeledünk. Jénai vagy azzal kompatibilis edénybe felváltva: hús-tészta-zöldség-tészta. Megoszlanak a vélemények, hogy mivel kell kezdeni és mivel befejezni. A lényeg, hogy ha tészta a vége, akkor érdemes hagyni rá besamelt, ha mégsem, akkor egész érdekes állagúra és színűre sül - tapasztalat. Vagy be kell áztatni tejbe.

Nade akárhogyis, sütni, amíg jónak nem tűnik. Megszórni sajttal Nekünk kicsit korán tűnt úgy, erős aldente.

Utóbbi: hot pan-food - 5 főreA kép illusztráció

80 dkg csirkemell
10 db krumpli

Tudni érdemes. A DIY-ételeknél menet közben kb. jól lakik az ember, elsőre kevésnek tűnnek az adagok, elég lett.

A krumplikat megmostuk, cikkelyekre vágtuk, megsóztuk. Ennek temérdek idő kell, majd annak idején a hot-pan-ben lehet fedő alatt is.

A csirkemelleket vékony szeletekre vágtuk, klopfolni is lehet, mint megtudtam, ennek nem csak a vastagság szempontjából van értelme. Besózni. 3 féle pácot csináltunk: olaszfűszereset, tejes-fokhagymásat és mézes-mustárosat. Az olaszfűszereshez kellett olaszfűszer, friss rozmaring, és olivaolaj. A tejes-fokhagymáshoz pont ezek, a harmadik is nomen est omen kevés olajjal. És akkor a lényeg: a beizzított hot-pan köré kell állni, áhítat és sütés, közben ismerkedni, enni, ami már készen van.

És akkor egy tisztázott félreértés: Ez jön, Tom Waits tényleg nem. Ennek pedig nemrég hallottuk egy remek cover-jét.
Legközelebb lesz fénykép is. Pedig tényleg finomak lettek, a tejespác pláne!
DIY - Do It Yourself

2009. február 28., szombat

Sok hűhó semmiért

Bővebben bacon-be göngyölt paradicsomos csirkemell cukkinis krumplival.

Ehhez kellett

35 dkg csirkemell
Paradicsompüré
Annyi szelet bacon, ahány szelet csirke
1 cukkini
6-7 szem krumpli
Fűszerek
Fogpiszkáló

Szerencsére a fotón nem látszik, de valahogy évekig tartott, míg a krumpli hajlandó lett megsülni. Ennyit anticipálok.

Előzmények:

Felszeleteltük vékonyra a csirkemellet, befűszereztük, majd ráfektettük a baconszeletekre. Ekkor megkentük paradicsompürével, majd felgöngyölve átszurkáltuk fogpiszkálóval.

Közben és egyben jóval korábban a meghámozott krumplit sós vízben megfőztük, majdnem puhára, tepsibe szeleteltük, majd szeletelt, fűszerezett cukkinivel fedtük be. Tanulva a hibáinkból - ellenkező esetben mikrózni kell - a csirkét ráér a krumpli utolsó 20-25 percében berakni a sütőbe.

Paradicsomos kaliforniai paprikás balzsamecetes saláta hozzá.
Van a youtube-on egy Placebo szám, amit a David Bowie-val közösen énekel, de copyrightra hivatkozva eltűnt, ezért most ez lesz a zene, meg ez. Butch Cassidy and the Sundance Kid és Milk. Pa-papapa-paaaa