2009. november 21., szombat

Comeback

Rég nem írtunk.
Most újra.

Azt terveztük, hogy valami nagyon kósert sütünk, de nem sikerült.
Úgy kell csinálni, hogy venni kell karajt (!), gombát, tejszínt (!), kockasajtot (!), trappista sajtot (!). Ezekből úgy nagyjából megvan. Köretnek meg krumplit pürévé (! - a vaj miatt), azt le se írom, hogy kell.

Anticipálom, hogy ezekből a hozzávalókból nagyon finom volt az egész, viszont valamiért néha dióízűnek éreztük. Érthetetlen. Majd kipróbáljuk dióval is, hátha akkor tejszínesebb lesz.

Szóval.
Íme a karajszeletek sóval, borssal és fokhagymás olajjal bekenegetve, kiklopfolva. Aztán. Aztán egy kevés vizen és olajon fedő alatt gombát puhítottunk, titkon egy fél leveskocka társaságában (valljuk be, az E-k finomak).

Ezalatt be lehet panírozni a karajokat. Zsemlemorzsa helyett sajttal. Szóval minden a megszokottak szerint, csak éppen a sorrend tojás, liszt, sajt. Ezt pedig bele egy beolajozott tűzálló edénybe, arra rá pedig. Egy edényben összemelegítettem a leveskocka másik felét egy jó adag tejszínnel és egy kockasajttal. És ez került a hús tetejére, no meg a gombák. Ami így nézett ki:
Aztán 150 fokra előmelegített sütőben, fólia alatt kb 35, anélkül 5 percet sülve, tálalalás után meg így:

Módosításul, mert ez csak utólag derült ki, érdemesebb felcserélni a sorrendet. Szóval a beolajozott edénybe (bár talán nem is kell olaj) először kerüljön a tejszín, aztán bele a szeletek, végül a gomba. Így a hús alá is kerül a szószból. Enélkül meg - bár ez innentől magától értetődik - csak alig.

Zenének pedig... Nos, a film nem jó (Rockhajó), de ha mostantól azt mondanák, hogy csak 60-70-es évek zenéjét szabadna hallgatnunk, hát ellennénk. Ezzel mindenképp, ezzel pedig szégyenkezve, de hát ez van.




1 megjegyzés:

  1. nu, megnéztem ... kóser ugyan nem lett, de biztos finom volt ... egyszer majd (újra) megkóstolnám, amit (ki)főztök
    :-)

    VálaszTörlés